2013. november 20., szerda

Még csak szerda van, de...


... megérett a pillanat arra, hogy tartsak egy heti összegzést, ugyanis:  

... már túl vagyunk a hét legeslegrosszabb poénjain. Köszönhetően NégyszemNagyőnöknek, aki valószínűleg munkába jövet átlapozott lenyelt néhány évtizednyi Mórickát (vagy csak sokáig volt összezárva 8-13 évesekkel - bár gyakran ő maga is egy nagyra nőtt 10 éves). 
... Ápolt, akinek növényt sem lenne szabad tartania, az éjjel apa lett. Őszintén bevallom, az első gondolatom az volt, hogy remélem, bent volt a szülésnél, és mielőtt elájult volna és esés közben jól bevágta volna a fejét egy, de inkább több tárgyba, a csaj minimum véraláfutásosra marta a kezét. :P A babának természetesen jó egészséget és a legjobbakat kívánom. :) Fél 1 körül aztán beállított a boldog és büszke apuka, aki jócskán kiesett az eddig megszokott "Ápolt" szerepköréből, oly' annyira hogy előbukkant belőle az ember. :O Mosolyogva, kicsit zavarodottan és fáradtan mesélt a majd' egy napig tartó vajúdásról és a gyerekről, akinek van haja, meg kezei és lábacskája, és persze maga a tökély. Jah és nyugodt baba, nagyon békésen elszundikálgat. (Ezen jót röhögtem, de csak magamban. Majd visszatérünk a kérdésre néhány hónap és jó néhány szemkörnyéki karika múlva... ;P) Gondolom, ez a pillanatnyi kilengés csak az adrenalin és az eufória keverékének hatása és napokon/heteken belül visszazökken a Ápolti minőségébe (az ordítozásokkal és fogcsattogtatásokkal együtt...)  de azért jó volt megtapasztalni, milyen lenne, ha normális lenne....
... a Falkavezér már megküzdött a férfiakra igen veszélyes kórral, a megfázással. Az állapota a hétfő éjszakai - keddi mélypont óta rohamosan javul, amiben nagy segítségére volt az étcsokoládés kandírozott narancshéj, amiből nagyobb mennyiséggel kúrálta magát. ;) Én pedig csendben reménykedem, hogy ha a minden jel szerint sikerült a wellness hétről hazatérő kollégától nem elkapnom a vírusos kötőhártya-gyulladását, majd pedig a hasmenős-hányós vírust, amit feltehetően a gyerekeitől kapott el (mint mondta, ha a kötőhártya-gyulladás nem vakította meg, hát majd kif.ssa a szemét magától... :D), akkor csak megúszom ezt is....
... annyit dolgoztam és túlóráztam, mint máskor egy egész héten, így a mai napot önhatalmúlag egy kicsit lazábbra vettem. Persze, mint tudjuk, nyugtával dicsérjük a napot...
... hogy is felejthetnénk el a tegnapi napot, amikor is az Ápoltaknak sikerült felgyújtaniuk az erkélyt... 
... totálisan karácsonyi hangulatba kerültem - nem a fentiek hatására, ezt azért rögzíteném. :) 

1 megjegyzés: