...miszerint "Hoooogy lehet valaki ekkora marha?!?" DE kezdjük az elején: Reggel egy jó órára elvesztem a bürokrácia útvesztőiben (értsd: földhivatali ügyintézés, hétfőgyűlölő, kellőképpen nyűgös, közveszélyes munkakerülésre hajlamos ügyintézőkkel az egyik oldalon, hétfőgyűlölő, "úristen, mennyi dolgom lesz ma még, rohannom kellene és basszus még csak hétfő van, de ha így haladok a dolgaimmal, tuti este 10-ig se végzek, szóval a k...anyját haladjon már a sor" típusú ügyfelekkel a másik oldalon....), és már éppen felcsillant a remény arra, hogy jó magaviselettel szabadulok, amikor megcsörrent a mobilom. A vonal másik végén az Ápolt, aki lázasan firtatta, hogy mikor érek már be, mert iszonyúan fontos dolgot kellene intéznünk, élet-halál kérdése és rohanjak, amennyire tudok. Ok. Ápoltról azért azt tudni kell, hogy nála volt már élet-halál kérdése az is, hogy egy aktát ki kellett hozni a szobájából, mert ő nem találta, valamint az is, hogy előkészítsünk valami papírt, amire majd 4-5 hét múlva volt szüksége..... Szóval az ő élet-halál (de tulajdonképen bármilyen) jellegű kérdéseit fenntartásokkal kezelem, és azt hittem, már nem tud meglepni semmivel, ám ezen a kellemes, kissé csípősen hűvös, ám napsütésen őszi hétfő reggelen mégis csak sikerült neki. Beérek, már zúdulok is rá, hogy mi van, ember, beszélj, ki haldoklik, mi ég... Ő rám néz kissé kétségbeesett tekintettel (egy pillanatra megláttam benne a 4 éves kisfiút :D), és közli velem, hogy segítsek neki szkájp elérhetőséget gründolni, mert ő ehhez hülye. (Majdnem kicsúszott a számon, hogy máshoz is kis barátom, de nem ez a legnagyobb baj veled, hanem az, hogy szociopata vagy, de inkább nem mentem bele. :P) Hát kedveseim, most mát Ti is tudjátok, hogy mik napjaink igazán húsba vágó, élet-halál kérdései, megoldásra váró, égető problémái. A napnak pediglen még nincs vége. Kicsit félek, hogy mi jöhet még. Lehet, hogy regisztrálunk a fészbúkra is? :D
Óbazz!
VálaszTörlésHát pontosan. :P
VálaszTörlés