Feltámadás

Három hónap sűrű hallgatás után - különös tekintettel arra, hogy közlési kényszeremet anyám és férjem egyre rosszabbul viselik :D, valamint arra, hogy mind gyakrabban kapom magamat azon, hogy "fejben blogolok" - úgy döntöttem, visszatérek. :) Rövidtávú terveim között szerepel befejezni az útinaplót (az évfordulóra csak sikerül... :P) és beszámolni életünk napjairól, mielőtt egytől egyig minden sztori a feledés homályába merülne....

Kérés, kérdés, kívánság

Akinek van javaslata 40-50 fős, zártkörű (!) esküvői helyszínre (leginkább étterem), ami lehetőség szerint Budapesten (vagy vonzáskörzetében, jó közlekedéssel) van, szép és meghitt, valamint jót lehet enni és bulizni (e ponton már nem kell, hogy olyan nagyon meghitt legyen ;) ), az kérem, ne fojtsa magába. Fontos lenne. Előre is köszönöm. :) Jelige: Egyszer nősül CsB, de akkor aztán nagyon :)

Napom

A napom...

... fejfájósan indult és fájdalmasan korán. Mindezt tetéztem egy kisebb reggeli rosszulléttel, majd egy kiadós szív-és hisztirohammal, amikor készülődés közben észrevettem, hogy nincs az ujjamon a Falkavezértől kapott gyűrűm....Azt már csak Isten tudja, hogy miért, de ettől olyan pánikba estem, hogy kis híján sírógörcsben törtem ki. Majd vettem néhány mély levegőt és átgondoltam, merre jártam a lakásban, ha levettem, miért vettem le, és ekkor persze azonnal beugrott, hogy a fürdőszobában kell lennie, ahol szépen, gondosan letettem - mintegy 2 perccel a pánikroham előtt. Hülyülök vagy mi... Remélem, az egész hangulatingadozást, fejfájást és álomkórt a pms csinálja velem... (Mindamellett azt is remélem, hogy nem jön meg holnap kb. 10-ig, mert végre sikerült időpontot szereznem a nőgyoggyerhez és szerfelett jó lenne, ha igénybe is tudnám venni a szolgáltatásait... Tudom, tudom, előbb is intézkedhettem volna, de a szabadságolások miatt nem is volt olyan egyszerű megcsípni a célszemélyt......)
Mindezek után lélekszakadva berobogtam az irodába - örömmel mondanám, hogy üzletasszonyosan, dögösen és rendezetten, a valójában azonban még mindig fejfájósan, farmerban, pólóban és enyhén még mindig szétesve.... -, mert Négyszemű "pontbankilencre" megbeszélést hívott össze, és előrevetítette, hogy komoly retorziókkal számolhat, aki elkésik.... Nos én 8.50-re bent voltam. Kisgyerek 9.02-kor betoppant, morogva konstatálta, hogy Négyszemű nincs is itt, és akkor minek kellett ez a cirkusz, és hogy ő hogy rohant stb. stb. Négyszemű 9.20-ra érkezett meg egy zavart "sorry" kíséretében, majd tarott egy kb. 3 perces megbeszélést a Kisgyerekkel, majd  egy 50 másodperceset velem és mindenki ment a dolgára. Anyád! Üzenet az agynak: csak férfiakban ne bízzon az ember. Valamint: Édesanyám, borogass! :) És még hol a nap vége?!
Mondjuk történt vicces sztori is legalább: Kitört a vakáció és sok szülő nem tudja hova tenni a "büdöskölkét", ezért aztán a csimoták népes tömegei "dolgoznak" apával/anyával. Egy ilyen "dolgozó gyermek" állított be kb. 20 perce az édesapjával, meg 5-6 doksival. Javában tárgyaltunk, amikor a lurkó (5-6 éves lehetett) egyszer csak az apjára nézett és némi felháborodással a hangjában megkérdezte: "Apa, ha én ma egész nap veled dolgozom, akkor ezért én miért nem kapok pénzt?!" :D

Megnyugtatásul

Mielőtt teljesen átfordulna a blog síró-picsogó nyavaly'bloggá, leszögezem, hogy történnek velem klassz dolgok is, amikkel kapcsolatosan rengeteg mesélni- és megörökíteni valóm van még, fotókkal (bár ezek egy része el is szállt sajnos....) és miegymással, csak győzzétek kivárni :P  jussak végre hozzá. Persze mire igazán belemelegednék az írásba, mindig megzavarnak valamivel (leggyakrabban telefonnal/feladattal/jövés-menéssel, váratlanul betoppanó ügyfelek népvándorlási hullámaival...), vagy én nehezítem az életemet a tegnapihoz hasonló plusz körökkel.... Na de majd most! ;) Falkavezér ugyanis előreláthatóan vasárnapig "turnézik", így aztán lesz néhány napom magamba - egyúttal a blogomba - mélyedni. :)

Mindenki nagyobb betűkért lobbizik. Ezek elég nagyok? Vagy ugyanakkorak, mint eddig?!? :D

A harcnak vége...

Noha végletekig ragaszkodó, lojális, kis túlzással a döglött lovat is hónapokig lovagoló típus vagyok, mégis csak meg kellett hoznom a döntést, mert "odaát" már megint (még mindig?!) krimiális a helyzet. Napok óta csak írni enged a rendszer, menteni vagy közzétenni bármit is, na azt nem... Hangyányit belefáradtam...Sajnálom, mert 8 év hosszú idő, és kicsit félek is, hogy az a rengeteg baromság magvas gondolat (cöh!), amit ott virtuális papírra vetettem, elvész, és ha nem is, nem lesz egy sétagalopp mindent lementegetni és archiválni valamiként, de mindenezekkel együtt - vagy éppen ezek miatt érzett dühömben mondom azt: részemről ennyi volt. és akkor most következzék a folytatólagosan elkövetett blogolás, új helyen, új köntösben, remélhetően ihletett állapotban (:D), de a régi szereplőkkel. És persze remélhetőleg újakkal is.

Hűtlenség - tisztára, mint egy párkapcsolat...

Bár egyre jobban foglalkoztat a költözés gondolata, egyelőre még a régi blogom él, ami a kezdetek óta jól szuperált és szerettem, egészen tavaly őszig.... Azóta történnek furcsa és - számomra - ijesztő dolgok a szolgáltató háza táján....Ok, tudom, ami ingyenes, attól ne várjunk sokat, de 7 évig minden szép és jó volt, nem volt okom a variálásra. Alapvetően hűséges típus vagyok. :P Lehet, hogy a hetedik évet mégsem éli túl a "kapcsolatunk" és váltanom kell? Hamarosan elválik... Addig is, akit bármilyen okból érdekelne a hablatyolásom, ITT megtalál. :)